Évzárás teljesítménylista nélkül: mit vinnél tovább, és mit tennél le?

November vége felé valami megváltozik. Rövidebbek a napok, sűrűbbek a hetek, és egyre többször hallod a kérdést: „Na, milyen éved volt?”

Sokan ilyenkor ösztönösen listát kezdenek írni. Mit sikerült elérni, mi maradt el, hol maradtam le magamhoz képest. A lista végén pedig ott a következtetés: lehetett volna jobb.

Most egy másik fajta évzárást szeretnék javasolni. Nem azt nézni, mit teljesítettél, hanem azt, hogyan voltál jelen a saját életedben.

Miért nem elég a teljesítménylista?

A teljesítménylista hasznos lehet, de egyoldalú. Csak azt méri, ami látszik és számokban kifejezhető. Nem látszik rajta az a hónap, amikor egy nehéz helyzetben lévő családtagod mellett voltál, vagy az az időszak, amikor egyszerűen csak megtartottad magad, miközben minden mozgott körülötted. Nem kerül fel rá az sem, hogy idén először mertél nemet mondani valakinek, akinek eddig soha.

Ráadásul a listák hajlamosak a hiányra fókuszálni. Ha egész évben a „még több, még jobb” hajtott, az évzárás könnyen újabb számonkéréssé válik.

Az év nem vizsga, amiből jegyet kapsz. Inkább egy út, amin érdemes visszanézni: merre jártál, és ki lettél közben.

Hogyan csináld?

Szánj rá egy nyugodt órát, lehetőleg ne az utolsó, legzsúfoltabb napokban. Legyen nálad egy füzet vagy egy üres dokumentum. Nem kell minden kérdésre válaszolnod, és nem kell egyszerre végigmenned rajtuk. Elég, ha azokkal foglalkozol, amelyek megszólítanak.

Egy kérésem van: miközben írsz, próbáld meg nem értékelni a válaszaidat. Ne javítsd ki magad, ne szépítsd, és ne tegyél mellé rögtön egy „de”-t. Most nem az a cél, hogy jó legyen, hanem hogy őszinte. Ha egy kérdésnél elakadsz, az is rendben van. Néha az a legbeszédesebb, amire nem jön válasz.

Kérdések az évzáráshoz

Visszanézni

Milyen pillanatokban éreztem idén, hogy igazán önmagam vagyok? Nem a legnagyobb sikerekre gondolok, hanem azokra a helyzetekre, amikor nem kellett megfelelned, szerepet játszanod, és egyszerűen jó volt ott lenni.

Mi volt idén a legnehezebb, és mi segített átjutni rajta? Itt érdemes nemcsak a nehézséget leírni, hanem azt is, mire tudtál támaszkodni: egy emberre, egy szokásra, egy belső tartásra.

Miben változtam, akár észrevétlenül? Lehet, hogy ma másként reagálsz valamire, mint egy éve. Lehet, hogy valami már nem bánt annyira, vagy valamit már nem hagysz annyiban.

Továbbvinni

Mit vinnék magammal a következő évbe? Egy szokást, egy kapcsolatot, egy felismerést, egy mondatot, amit idén tanultál magadról.

Melyik erőforrásomról derült ki idén, hogy fontosabb, mint gondoltam? Lehet ez egy barátság, egy reggeli rutin, a humorod vagy az, hogy tudsz kérni.

Letenni

Mit tennék le? Lehet ez egy szerep, amit már nem szeretnél vinni. Egy elvárás, ami nem is a tiéd. Egy kapcsolati forma, ami már nem tart meg. Vagy egy mondat, amit túl sokszor mondtál magadnak.

Kinek a mércéje szerint értékeltem idén magam? Ez a kérdés sokszor sokat megmutat. Gyakran kiderül, hogy a lista, amihez magunkat mérjük, nem is a mi listánk.

Mire mondtam idén igent, amire valójában nemet szerettem volna? Nem azért, hogy utólag hibáztasd magad, hanem hogy lásd, hol szivárgott el a legtöbb erőd.

Letenni valamit nem kudarc, és nem is hálátlanság. Sokszor éppen az a jele, hogy már nem a régi elvárások szerint választasz, hanem a mostani önmagad szerint. Egy szerep, amit évekig vittél, adhatott sokat. Ettől még nem kell örökké vinned.

Egy kis gyakorlat a végére

Ha végigmentél a kérdéseken, próbáld meg két mondatba sűríteni:

„Idén azt tanultam magamról, hogy…”

„Jövőre szeretnék egy kicsit több teret adni annak, hogy…”

Nem kell, hogy szép legyen vagy nagy. Az a jó mondat, ami igaz.

Ha nincs rá időd

Az év vége sokaknak a legsűrűbb időszak. Év végi határidők, ajándékok, családi programok, és a nyomás, hogy mindenkinek jusson valami. Ha ilyenkor úgy érzed, nincs időd az évzárásra, az is információ. Talán éppen ez az egyik dolog, amit érdemes letenni: a gondolatot, hogy az ünnepeket is tökéletesen kell levezényelned.

Ilyenkor egy kisebb lépés is elég: egy rövid séta egyedül, tíz perc egy kávé mellett, egyetlen kérdés a fentiek közül.

Vannak kérdések, amikre könnyebb úgy válaszolni, ha közben valaki figyel rád. Nem tanácsot ad, csak segít, hogy meghalld a saját válaszodat. Ha szeretnéd így lezárni az évet, a Perspektíva konzultáció erre is jó alkalom lehet.

Zárásként

Egy év nem csak abból áll, amit elértél. Abból is, ahogyan megtartottad magad, amit megtanultál, és amit elengedtél. Ha idén a lista helyett ezekre nézel vissza, lehet, hogy egészen más kép rajzolódik ki. Valószínűleg egy kedvesebb.